Szóóval, tavasz van, a csipke divat, a tunika, a nagyobb ruhák amik csak lógnak rajtunk hatalmas sikernek örvend, és szembe jött velem egy csodás felső, aminek nem találtam mintaleírását, így kénytelen voltam szegényes mintakészítő tudásom elővenni.
Kerestem egy viszonylag nagy kiterjedésű, virágos blokkot. Csináltam egy kiválasztott fonalból egy próbahorgolást. Nem vagyok a próbák híve, m hamari ember volnék, nem szeretek nagyon előkészülni, így csak szárazon csináltam, nem mostam, blokkoltam. Döntöttem.
Fogtam egy gépi kötésű felsőm, és megnéztem kb hány ilyen blokkra lesz szükségem, milyen hosszú legyen, milyen széles az ujja.
Nekivágtam a nagy projektnek még télen. Az igazi télen. Nem a márciusiban :D
Csak gyűltek a blokkok. Eredeti tervem szerint a négyzetek között haladni fog egy másik horgolt minta, de erről le kellett tennem. Egybe horgoltam őket, miután már majdnem az egészet megcsináltam, így az utolsó sort fel kellett szednem. De mikor körvonalazódott az ami addig csak a fejemben volt, egyre elégedettebb lettem, és egyre jobban akartam haladni a munkával.
Végre összeállt az alapruha. De milyen szegélye legyen? Jött az újabb fejtörés. Aztán nem spiláztam túl, maradt a klasszikus legyezőminta, rá egy sor pikóval.
Minta: saját
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése