Aranyhaj nyomában

Itt a farsang ideje. Nagy huza-vona után eldöntöttük végre, h mi is lesz Luca élete első óvodai farsangi bálján. Több variáció is volt, de bevallom sellőlányért nem repestem. Nem tudok varrni és a jelmezek nagyon drágák, ráadásul sellőből nem lesz más, csak sellő. Értem én, h sellőből lány lesz, de a jelmezt tekintve nem tudom átalakítani. Próbáltam a figyelmet a királylányok világába terelni. Nem volt nehéz dolgom, Csipkerózsika, Hófehérke, Hamupipőke nálunk törzsvendégek. Na és persze Aranyhaj az új kedvenc. Bevallom, ez a nagyszájú kislány nekem is...

...és itt van Aranyhaj pajtija, Pascal. Hát ő egy tünemény kaméleon, nem tudok szó nélkül elmenni mellette :)
Szóval, gondoltam, legyen egy Aranyhajas királylányruha, tütüruha kivitelben. Merthogy imádom a habos-babos ruhákat. Főleg kislányokon, Főleg, ha minél csicsásabb :D
Csináltam egy prototipust függönyből, h is fog kinézni, aztán megvettem az anyagot, de sokáig nem mertem nekiállni. Mivel varrógéppel nem tudok bánni, muszáj volt olyan technikát kikutatnom, amit anélküld tudok megoldani.
Mikor kész lett a szoknya, lányok beöltöztek, nem voltak rest, főztek a tütüben :D
Jött a felső megvarrása, és az izgalom, h vajon tetszeni fog-e a lányomnak. Próba folyamán többször is elmondta, vegyük le, nem akar abba lenni, és én minden szónál vesztettem a lelkesedésem :(
Aztán végre az utolsó este kész lettem, nekem tetszett. Leginkább azért, m minden szeretetem, gyerekes lelkesedésem benne volt életem első jelmezében. Izgatott voltam, h mit szól hozzá Luca. Hogy az oviban tetszeni fog-e az én Aranyhajam.
Íme,


Az oviban, pörögve, mint egy igazi nemes :)


És itt van Pascal közelről :) a kicsi horgolt kaméleon :)